Dr. Vida Sándor tiszteletbeli konzul a két nép barátságáról szólva felidézte, mikor szovjet csapatok 1939-ben megszállták az országot, a magyarok összefogtak a finnekért. Komáromból is szállítottak segélycsomagokat a megszállt területekre, tartós élelmiszereket, ruhaféléket, takarókat gyűjtöttek a helyiek. „Látható tehát, hogy a finn-magyar barátságnak régre visszavezethető mély történelmi hagyományai vannak a két nemzet életében”.

Dr. Molnár Attila beszédében kiemelte: Komáromnak a Nokia lévén nemcsak kiváló gazdasági együttműködése van Finnországgal, de régóta tartalmas és példaértékű testvérvárosi kapcsolatot is fenntart az északi ország Lieto nevű városával. A történelmi összefonódások tekintetében a polgármester a következőképpen fogalmazott:  „Engedjék meg, hogy Finnország függetlenségének kikiáltása alkalmából tiszteletemet fejezzem ki és főt hajtasak a finn nemzet előtt. Mint ismeretes Finnország a XII. században került svéd uralom alá, és egészen 1809-ig Svédország része volt. Ekkor a svéd-orosz háborúban Oroszország elfoglalta a finn területeket. Az ország autonóm nagyhercegségként volt az orosz birodalom része egészen 1917. december 6-ig, mikor Finnország kikiáltotta függetlenségét, és teljesen elszakadt Oroszországtól. A II. Világháború során Szovjetunió újra megtámadta Finnországot, amelyet követően a finnek kénytelenek voltak területeket átadni a szovjeteknek, azonban az ország megőrizhette függetlenségét. A magyar nemzet 1956 októberében és novemberében vívott véres forradalmat és szabadságharcot az akkori szovjet megszállás és a kommunista diktatúra ellen. Így minden magyar nevében mondhatom: pontosan értjük és nagyra értékeljük az Önök tetteit, hiszen pontosan tudjuk és értjük, hogy mit jelent elnyomottként élni saját hazánkban. Városvezetőként és országgyűlési képviselőként ezúton fejezem ki abbéli reményemet, hogy országaink és nemzeteinek a jövőben úgy lesznek képesek megőrizni szuverenitásukat, hogy egymást még inkább megismerve és tisztelve legyünk képesek együtt élni itt Európában.”