-Jelenleg milyen adónemek vannak érvényben a városban?
-Három különböző típusú adóról beszélhetünk. Az első csoportba az úgynevezett vagyoni típusú adók tartoznak, így az építmény és a telekadó, a következő a kommunális jellegű adók, ide a magánszemély kommunális adóját és a az idegenforgalmi adót sorolhatjuk, míg a helyi iparűzési adók körét az állandó- és az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési adók teszik ki. A városi adórendszer átalakítása időszerű volt, hiszen a rendszer elavult, immár tíz éve változatlan, így egyértelművé vált, hogy változtatások nélkül ez nem tartható fenn. Egyébiránt a változtatások azután történtek, hogy városunk adómértékeit összehasonlítottuk a megyénk városaiban alkalmazotakkal. Ebből a szempontból Komáromban az adók a megyei mértékek alsó határán helyezkednek el.
-Beszéljünk ezekről részletesen is.
-Az építményadóval kezdeném: fontos, hogy az építményadó nem ugyanaz, mint az ingatlanadó. Tehát a komáromiaknak továbbra sem kell otthonuk után építményadót fizetni. A nem lakás céljára szolgáló építmény adóköteles. Mentes az adókötelezettség alól az az építmény, melynek tulajdonosa betöltötte a 70. életévét. Ez a mentesség nem adható ha az építmény gazdasági tevékenység céljára szolgál, a tényleges használója nem azonos a tulajdonossal, vagy az építmény bérbe van adva. Az adó mértékét az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete alapján számítjuk ki. Az adó éves díja garázs esetén 300 Ft/ m2, üdülőnél 400 Ft/m2, kereskedelmi egység, szállásépület, üzlet, iroda, magánrendelő, gyógyszertár esetén 800 Ft/ m2, minden egyéb építménynél pedig 500 Ft/ m2.
A vagyoni típusú adók közül a telekadóról is kell beszélnünk. Az adófizetési kötelezettség alól ebben az esetben a magánszemélyek mentesülnek, kivéve persze akkor, ha a magánszemély az adott területen vállalkozási tevékenységet folytat. A telekadó alapja a telek m2-ben számított területe. Ennél az adófajtánál is differenciáltan történik a számítás. Az adó évi mértéke 100 illetve 200 Ft / m2 között változik attól függően, hogy a telek a város mely részén található.
-Ezek az adónemek eddig is megvoltak Komáromban. Új elemként jelent meg azonban a magánszemély kommunális adója. Pontosan mit is jelent ez, mi indokolta a bevezetését, és ami a leggontosabb mekkora terhet jelent?
- Hazánk több településéhez hasonlóan az idei évtől Komáromban is bevezetésre került a magánszemély kommunális adója. Ez az adóforma közvetlenül a településrészek, városrészek fejlesztési forrásaként szolgál. Az így befolyó bevétel, fejlesztéseken keresztül visszakerül a lakókörnyezetbe. A magánszemély kommunális adója Komáromban a lakás céljára szolgáló építmények után került bevezetésre. Mértéke 5000-9000 Ft/lakás/év, ami háztartásonként átlagosan havi 750 forint. Úgy gondolom ez az összeg még kifizethető a családok számára. Mentes az adókötelezettség alól az a lakás, melynek hasznos alapterülete nem éri el a 30 m2-t. Ugyanakkor itt jegyzem meg, hogy a Komáromi Újság mellékleteként megjelent BEVALLÁST és MEGÁLLAPODÁST legkésőbb 2012. március 30-ig kérjük visszajuttatni Komárom Város Önkormányzatának adóosztályához. Címünk, 2900 Komárom, Szabadság tér 1., azaz a városháza épülete. További kérdésekkel pedig az 541-326-os telefonszámon fordulhatnak hozzánk bizalommal. A kommunális típusú adók részletes tárgyalásakor meg kell még említenem az idegenforgalmi adót, amelynek alapja a városunkban megkezdett vendégéjszakák száma. Mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. Minden 1 Ft beszedett idegenforgalmi adót a központi költségvetés további 1,5 Ft-tal egészít ki. Ez az adónem eddig is érvényben volt nálunk.
-Talán a legfontosabb, és legnagyobb bevételt produkáló adók közé tartoznak az iaprűzési adók…
-Így van. Komárom ebből a szempontból sokáig rendkívűl szerencsésnek mondhatta magát, hiszen az ipari parkbeli cégektől származó iparűzési adó milliárdos bevételt jelentett a város számára. Sajnos azonban ismerjük a tényeket. Az egyre csak mélyülő gazdasági válság miatt legnagyobb adózóink piaci helyezet is meggyengült átmenetileg. Fontos megérteni, hogy az önkormányzat mozgásterét számottevően a helyi iparűzési adó befolyásolja. Mivel az állandó jelleggel végzett iparűzési adó mértékénél a legtöbb városhoz hasonlóan a törvényi felső határt alkalmazzuk, így az tovább nem emelhető, a törvényi maximumon, 2 % -ban került megállapításra. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési adó mértékét pedig 5000 Ft/napban határoztuk meg. Azt reméljük, hogy a helyi adórendszer átalakításával, valamint az ehhez párosuló ésszerű és racionális költségvetési politikával Komárom továbbra is kivételes helyet foglalhat el a hazai városok között.
