-Sokan fogalmaztak meg kritikát az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban. Maga a miniszterelnök is többször kért módosítást. Végül mégis sikerült kompromisszumra jutni.

-Azt gondolom, hogy ez a törvény új alapokra helyezi az oktatást nevelést, és jóval inkább a generációk nevelésére helyezi a hangsúlyt, mint az eddigi jogszabályi környezet. Végre olyan alapértékeket fogalmaz meg az új köznevelési törvény, amelyek minden állampolgár számára példaként állíthatók. Pedagógusként állítom, hogy a gazdaság teljesítményénél sokkal fontosabb az oktatásügy „teljesítménye”. A tanárok, oktatók feladata, hogy olyan kiművelt emberfőket adjanak a jövőnek, akik később stabil pontjai lehetnek majd a társadalomnak, így persze a gazdaságnak is. Ezért vallom, hogy az oktatás színvonala nagyban kihat a következő generációk mérhető, közgazdaságilag is kifejezhető teljesítményére. Az utóbbi évek romboló jellegű, szélsőségesen liberális, szabadelvű oktatáspolitikája után azt gondolom, végre sikerült olyan törvény alkotni, amely új alapokra helyezi az oktatásügyet.

-Kezdjük az óvodánál. Itt vannak-e, és ha vannak, milyen természetűek a változások?

-Az új köznevelési törvény alapján három éves kortól lesz kötelező az óvodába lépés. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell, hogy részt vegyen. A jegyző, egyházi és magánintézményben a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt indokolja. Az a gyermek, akinél azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, és ezt követően válik majd tankötelessé.

-És mi a helyzet az alsó fokú oktatás területén?

-A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt. Azt gondolom, a mai lelkiélettől mentes világban az erkölcsi útmutatás a legfontosabb a diákok életében. Tartást ad. További fontos változás, hogy a jövőben valamennyi iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján visszavehetik azokat. Így a rendszer átláthatóbbá válik, a fenntartási költségek pedig nagyságrendekkel kisebbek lesznek, mint a jelenlegi körülmények között. A tankötelezettség korhatárát ezzel együtt 18 évről 16-ra szállították le.

-Ez is egy sokat támadott pont volt…

 

-Igaz, viszont megkérdezném azokat, akik támadták, vagy épp támadják az új tankötelezettségi korhatár bevezetését, hogy tanítottak-e már olyan 28 fős hatodikos osztályban, ahol több 16-17 éves túlkoros ül. Ezek a gyermekek magatartásproblémáik mellett általában számos tanulási problémával is küzdenek. Nincsenek jó hatással társaikra, a pedagógus munkáját pedig ellehetetlenítik. Azt hiszem egy ország döbbent le a pár hónappal ezelőtt a médiában bemutatott „tanárverős” videók láttán. Nos, ezek az esetek is azt bizonyítják, a kiugrón túlkoros gyermekeknek, fiataloknak inkább a munka világában, semmint az iskolapadban a helyük. Persze mindezzel nem azt akarom mondani, hogy, aki túlkoros, az eredendően rossz magaviseletű, csak a napi gyakorlatban, a pedagógusokat ért tapasztalatok fényében gyakran ez a tény. Hogy a gyermek ne csatangolhasson az iskolán kívül, a jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. Ez természetesesen egy választható oktatási forma. Ezen iskolaszervezési metódus esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Itt jegyzem meg, hogy általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban oly módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább 16.00 óráig tartsanak, továbbá 17.00 óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

-A bírálók gyakran azzal támadták a törvényt, hogy az túlzottan is leszűkíti a gyermek mozgásterét, nem veszi figyelembe az egyedi eseteket.

 

-Erre csupán egyetlen törvényi kitétellel válaszolnék, miszerint az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlendő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Azt gondolom ez törvényi kitétel messzemenően tekintettel van az egyéni érdekekre. További fontos, jogokat védő szabály, hogy a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni.

-A testnevelés órák számának meghatározásával kapcsolatban végül is mit mond a törvény. Emlékszem, korábban erről is ment a találgatás.

-Már a törvénytervezet első változata is leszögezte, hogy a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében kell megszervezni. Ebből legfeljebb heti két óra meghatározott feltételek mellett kiváltható. Azt gondolom, hogy ma, amikor a diákok szabadidejük nagy részében a számítógép előtt ülnek, esetleg televíziót néznek, fontos, hogy legalább az iskola próbálja őket rávenni a mozgásra. Ez persze nem csupán személyes érdekük, de nemzeti érdek is. Az a nemzet, amelyik egészségesebben él, valószínűleg egészségesebbé is válik, mind szellemileg, mind pedig testileg. Arról nem is beszélve, hogy érdemes megvizsgálni mennyit költ ma az egészségügy a szív és érrendszeri betegségekkel élőkre, vagy épp az elhízás miatti szervi bajokkal küzdőkre. A testnevelés, és a rendszeres testmozgás segít abban is, hogy ezen bajokat megelőzzük, így egészségügyi kiadásainkat is jelentősen csökkentsük.

-A pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsülésén, hogyan kíván pozitív irányban változtatni a törvény?

-Az elfogadott szöveg tartalmazza a pedagógus életpálya-modell bevezetését, amely 2013-ban léphet életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény. Ugyanakkor némileg szigorodnak az elvárások is. A pedagógusok a heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni. A teljes munkaidő 55-65 %-ban tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el. Megjegyzem ugyanakkor, hogy ez eddig sem volt másképp. Hazánk pedagógusai eddig is erejükön felül teljesítettek, és az elvárható maximumot nyújtották.

-A törvény számos programot is kínál, melyek ezek?

- Az általános és középfokú iskolákban lehetőség nyílik köznevelési Híd programok megszervezésére, amelyek segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy épp a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program adja, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. A Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat a jövőben nem a 9-10. évfolyamon, hanem a 7 -12. évfolyamra járó diákoknak szervezik meg. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja. Ezzel a programmal jelentősen növelhető a nemzeti egység megteremtése, amely nemcsak célunk kell, hogy legyen, de kötelességünk is. Összességében az új törvény tehát a nevelésre helyezi a hangsúlyt, és olyan alapvető emberi és nemzeti értékek is megjelennek benne, mint a magyarságtudat erősítése, és a hazaszeretetre való nevelés.

-Az elmondottak alapján az elfogadott törvény tehát valóban a nemzet érdekeit szolgálja majd. Ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, az unió válsága nemcsak elért minket, de fojtogat is. A válság Komáromban is érezhető. 

-Igen, sokáig úgy tűnt, hogy kivételes a város helyzete, de aztán legnagyobb adózóink által fizetett iparűzési adó mértéke bőven elmaradt a prognosztizált mértéktől. Kényszerpályán vagyunk, napi fizetési problémákkal küzdünk. Így sajnos, ahogy az hazánk legtöbb településén már évek óta gyakorlat, az idei évben nem tudjuk biztosítani a közalkalmazottak részére adható cafeteriát. A juttatást csupán hitelből tudnánk finanszírozni, ez viszont újabb adósságspirálba sodorná az önkormányzatot, ami vállalhatatlan. Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartjuk a közalkalmazottak ilyetén megbecsülését, így polgármester úr határozottan azt kérte, hogy amit lehetőség van rá, vezessük vissza a rendszerbe az egyébként kiegészítő juttatásként adható cafeteriát.